Legkeresettebb alkotók
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Aba-Novák Vilmos keresett alkotó
    Aba-Novák Vilmos
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János

Mohy Sándor (1902-2001)

Életrajz

festő
Dercen, 1902. március 23. – Kolozsvár, 2001. augusztus 11.


Mohy Sándor, eredeti családneve Muhi erdélyi magyar festőművész, egyetemi tanár, Kolozsvár díszpolgára.
Fiatalon Litteczky Endre felfedezettje, 1924-1925 között a nagybányai szabadiskola, mesterei Thorma János, Ziffer Sándor voltak. 1926-1929: kolozsvári Szépművészeti Főiskola, itt mesterei Papp Sándor, Ciupe Aurél, Áts Ferenc és Szopos Sándor voltak. 1931-1936 között Szatmáron, 1937-1948 között Désen rajztanár, 1938-ban átvette és átszervezte Szopos Sándor dési festőiskoláját, 1949-től 1970-ig a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti tanszékének tanára, 1967-től rektorhelyettese volt. Az erdélyi magyar festészet kiemelkedő egyénisége. Festészetét a szilárd szerkezeti fölépítettség, a formák hangsúlyozott geometrikus jellege s ugyanakkor líraiság jellemzi. Urbánus tájakat, csendéleteket, portrékat és portrékompozíciókat fest. Sugárzóan tiszta színekben pompázó festészete érintetlen a modern nyugati törekvésektől, szerkezetes előadásmódja legfeljebb a kubizmuséval, távolabbról az erőteljes belga expresszionizmuséval vethető egybe. Amíg Cézanne a teret tördelte szét, ~ a szobrászian tömör formát bontotta meg, s ennek ütemes színcsíkokra tagolt felületeit ékeli össze. Portréinak, önarcképeinek sora mélységes lélekismeretről tanúskodik. Szépséges leányaktjai, dús testű asszonyai, figurái általában, az önmaga kiváltságos helyzetére eszmélő emberi lét megtestesülései. 1957-től írásaival gyakran jelentkezett az erdélyi sajtóban. Pályatársairól, kiállításokról, a kortárs művészeti élet jelenségeiről értekezett (Műhelynapló, Kolozsvár, 1981).
Mesterei: Thorma János, Ziffer Sándor, Papp Sándor, Ciupe Aurél, Áts Ferenc, Szopos Sándor.

Egyéni kiállítások
1940, 1942 • Dés
1966 • Kolozsvár
1970 • Kis Galéria, Kolozsvár
1973 • Orizont G., Bukarest
1974 • Dés (gyűjt.)
1975 • Kolozsvár
1977 • Korunk Galéria, Kolozsvár • Dalles T., Bukarest
1978 • Bákó • Iaşi • Roman • Sepsiszentgyörgy • Kézdivásárhely • Kolozsvár • Zilah • Marosvásárhely
1987 • Művészeti Múzeum, Kolozsvár
1992 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (gyűjt.).

Válogatott csoportos kiállítások

1944 • Barabás Miklós Céh, Budapest
1947 • Jelenkori romániai képzőművészet, Budapest
1963, 1980 • Országos Képzőművészeti Biennálé, Bukarest.

Irodalom
Gazda J.: ~ művészete, Korunk, 1961/8-9.
Murádin J.: Dési évek, Korunk, 1972/5.
Laptoiu, N.: ~, Bukarest, 1978 (monogr.)
Banner Z.: ~, Buka-rest, 1982 (monogr.).
Film
Xántus G. dokumentumfilmje az RTV magyar adásában, 1992.
(Murádin Jenő-Mezei Ottó)

Litteczky Endre felfedezettje, akinek műhelyében ismerkedett meg Pirk Jánossal. Együtt jártak nyaranta Nagybányára, hol több éven keresztül folytatott tanulmányokat. Thorma János volt a mestere. Felvették a kolozsvári Belle Arte festőiskolába, ahol 1929-ben rajztanári oklevelet nyert. Itt Papp Sándor, Ács Ferenc, Ciupe Aurél, Szopos Sándor voltak tanárai. 1931-től Szatmárnémetiben, 1937-48 között Désen működött mint rajztanár. Itt átvette és ujjászervezte Szopos Sándor dési fetőiskoláját. 1933-ban Szatmárnémetiben, 1940-ben és 1942-ben Désen rendezett egyéni tárlatot. 1949-től a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola festészeti szakának tanáraként működött. Számos tehetséges festőt nevelt. Több gyüjteményes tárlatot rendezett Kolozsvárott, Bukarestben és több erdélyi városban. Alkotói és pedagógiai munkásságáért több művészeti és állami díjjal jutalmazták. Munkái eljutottak külföldre is. Nem az olasz reneszánsz, hanem a németalföldiek közvetítésével, de Fülöp Antal Andorhoz hasonló úton jutott el a modern művészet elemeinek a megértéséhez, ezen belül a kubista rend vonzáskörébe.Müvészetét a szilárd szerkezeti fölépítettség, a formák mértani jellege és a lírai hatású színérzékenység jellemzi. Urbánus tájakat, arcképeket, portrékompozíciókat, valamint csendéleteket fest. Több hazai és külföldi közgyüjteményben, valamint magángyüjteményben őrzik alkotásait.

Lexikális referencia